2013. január 8., kedd

Kharmiene, a Harmónia Angyala


Kharmiene mély érzelmi harmóniába burkol, ahogy a szerető anya puha takaróba bugyolálja gyermekét. E gyengéd ölelés roppant gyógyító ereje önmagunk szeretetére és elfogadására épül. Teljes elfogadás és saját becsének tudata még a legzaklatottabb lelkeket is felszabadítja a fájdalom és a szorongás nyűge alól. Gondolj vissza arra az időre, amikor lelked fájdalmát elviselhetetlennek érezted! Meglehet, addig maradtál ebben az állapotban, míg a szeretetteljes elfogadás annyira meg nem erősítette biztonságérzetedet, hogy gáttalanul, mint egy kisgyerek, elsírtad bánatodat valakinek a karjában, és felszabadultál.
Ha nem mersz megszólalni és az igazat kimondani, letagadod érzéseidet. Mitől félsz vajon? Attól, hogy ha kimondod az igazságot, nem fognak többé szeretni? Vagy attól, hogy felmondanak, vagy nem kapod meg az esedékes béremelést?
Vagy hogy megbántódsz? Ha saját érzéseidet rossznak vagy hibásnak ítéled és azért fojtod el, olyan nyomás támad benned, amelytől okvetlenül szabadulnod kell. Környezeted megjegyzései esetleg megerősítik szégyenérzetedet és az önbecsülés hiányát. A lelki konfliktus felborzol és olyan irányban hat, hogy még a legmindennapibb helyzet is félelmeidet és kétségeidet erősíti.
Ez a harc a dualizmusból fakad. Lelked ellentétpárokból áll: hím- és nőnem, szeretet és gyűlölet, öröm és bánat, boldogság és szenvedés, az élet célja pedig ezeket egyensúlyba hozni. Kénytelen vagy az egyiket választani, ám abban a pillanatban, amikor a szenvedélyes szerelem gyűlöletté változik, jó szándékaid félrevezetnek, megostromol a másik oldal. Ha úgy döntesz: nem választasz, zűrzavar támad, megbénít és véglegesen elgyengít. Ilyenkor ideje felülvizsgálni dualizmusaidat. Mindannyiunknak vannak jó és rossz érzései. Az az ítélet, amely kényelmetlenségbe visz, rossz. Tanuld meg kényelmetlen érzéseidet mint fontos hírhozókat elfogadni. Konstruktív kifejezésük egyensúlyt teremt, s te rálelsz benső harmóniádra.
Kérd meg Kharmienét, ő vezessen el a harmónián át az önszeretethez. Az első lépés ezen az úton az, hogy próbáld ki, milyen érzés, ha az vagy, aki vagy. Ha a szembenézés érzéseiddel félelemmel jár, ne némulj el, és ne tégy úgy, mintha minden rendben lenne. Az is rossz reakció, ha panaszkodni kezdesz, másban keresed a hibát, és olyan szerencsétlenné teszed környezetedet is, amilyen te vagy. Légy bátor! Nagy jutalom vár arra, aki szembenéz félelmeivel.
A tagadás szakadást idéz elő a tudatban, amennyiben tudat alá nyomod önmagad bizonyos, el nem fogadott részeit. Határozd el, hogy véget vetsz ennek a tagadásnak és hajlandó vagy sz6eretni énednek korábban elfogadhatatlannak tartott részeit. Ha képes vagy elfogadni a válságot és a fájdalmat mint alkalmat a változásra és a növekedésre, munkádat már meg is kezdted.
Tested múltadból jövő fájdalmat tartogat üregeiben, ez esetleg betegségként jelentkezik; indulataid negatív érzéseket rejtegetnek, amelyek célokként, félelmekként és magatartásformákként jönnek elő; szívedben ott rejlik a szeretet magányt okozó elvesztése: elmédben tévedések, balítéletek és hiedelmek lakoznak. Ezek mindegyike olyan, mint egy elfelejtett szekrénybe bezárt láda, tele nemkívánatos indulatokkal. Örök Éned és Kharmiene azzal segítenek, hogy kiváló alkalmakat teremtenek neked arra, hogy a szeretet ölelésében hozd vissza önmagadhoz énednek ezeket az elhagyott részeit. Ehhez idő kell, mert több a láda, mint hinni szeretnéd. Ahányszor van bátorságod szembenézni velük és kigyógyulni a tagadásból, több és több benső harmóniát fogsz magadban felfedezni, míg el nem jön végül az a nap, amelyen tökéletesen betölt Örök Éned hatalmas jelenléte. Ekkor felszabadulsz, és helyesen spontánul és együttérzéssel reagálhatsz az élet eseményire, mégpedig az igazságra és nem a múlt befolyására építve.